(majdnem) megvettem ezt a lemezt . since 2003

2005.06.11. 12:34 izborn

Sondre Lerche @ Primavera 2005
Barcelona, 27 may 2005



suffused
airport taxi
sleep on needles
track you down
days
you know so well
being so ...
china in your eyes
dead passengers
living lounge
i wanna call it love
noone's gonna
two way monologue

Az első akkordra felkapom a fejem, hoppá, elaludtam a Kristin Hershen, hiába, a sörért kapott cigi erős volt a tüdőmnek. Már tiszta fejjel rohanok le az amfiteátrum lépcsőin, hogy még legyen hely, igen, úgy a második sorban jó lesz. A srác nem is annyira nyálgép, mint amennyire lemezborítók alapján tűnt, sőt, nagyon is bejön ez az évtizede cikis tornacipő-farmer-zakó triász, valljuk be, ehhez a zenéhez ez dukál.

Aztán jönnek a dalok, felváltva a két lemezről (Faces Down 2002, Two way monologue 2004) az öttagú zenekar mögé hátulról besomfordál négy fúvós, aztán a "You know so well"-nél feladja a leckét, eljött a norvég vonósnégyes is, most maradjon szem szárazon, det Norske Universal Orkester, a lábatlani PZSgyár lehetne a szponzora és várom, hogy a dallam arra burjánzzon, amerre nem is várom. Hagyom, hogy ócskán hasson rám, hogy levadásszon, elhiggyem, érezzem, lássam, nyár van, minden megmenthető, sőt, minden rendben, kerek a világ, amíg szerelmes muzsikát játszik ez a skandi vagabund.

A Primavera fesztivál legjobb előadása volt, egyedül azt sajnálom, hogy nem a naplementében szólt. Hosszú ideje nem hallottam már ekkora koncertet.

komment

süti beállítások módosítása