Coldplay - X & Y ***EMI, june 2005
1. Square One
2. What If?
3. White Shadows
4. Fix You
5. Talk
6. X&Y
7. Speed Of Sound
8. A Message
9. Low
10. Hardest Part
11. Swallowed In The Sea
12. Twisted Logic
Hiába mondta Pita, a hétlemezénél, hogy a Coldplay jó, és végülis nem baj, hogy nem csináltak bevállalós lemezt, szerintem a Coldplay egyenes úton süvít a dagoberti habzsolháp úton. A U2 öreg, itt az ideje a váltásnak, és behuppanni látszik abba a niche-be, amit Bono és társai otthagytak, mig túltörődték a harmadik világ financiális problémáit. Egy másik helyen olvastam, hogy az énekhangok már-már megkülönböztethetetlenül Bonoéra hajaznak, de szerintem amitől ez a muzsika olyan, mint egy B class U2 lemez, azok az Edgetől lopott gitárhangszínek.
Persze Chris Martin magas hangját szeretem, totál odavagyok érte. Mármint ha ott és akkor énekel azon a gyönyörű gyermekded tenorján. Hangsúlyosan, és nem az egész lemezt végig. Így teljesen hatásvadász, csakúgy mint a dalok többsége. Egy sort ismételnek minden dalban, mint a Republic, semmi változatosság, nem olyan feszült, dinamikus, mint a Parachutes vagy a Rush blood hosszúnevű. Sehol egy Scientist jellegű csoda.
Az eredetileg Johnny Cashnek írt utolsó dallal, a bonusszal mentik a menthetőt, Chris normálisan lent énekel, nem szól végig az az idegesítő lebegtetett gitár, csendes, puritán, egyszerű, és csak ott hangsúlyos, ahol kell. Egy ilyen lemeznek örültem volna, így most csak a kasszagépet látom csillogni. Egy zenekarral kevesebb.
