igen, meg szoktam utólag hallgatni a mixeimet, méghozzá nem is egyszer, legalább kétszer-háromszor, elvégre a kedvenc dalaimat válogatom olyankor. szívesen meghallgatom, de egy idö után, mint ahogy minden zenét, kiismerem, utolsó cseppjéig kiélvezem, és aztán jöhet az új.
ritkán van, hogy egy válogatást nem tudok kiszedni a discmanből, vagy a telefonomból. olyankor napról napra jobban kedvelek minden dalt, várom a következőt, tudom, mi jön, és mindig másra figyelek oda. ilyen mix pl a dZihanKamien citadellások, az adamfreeland 2001-es vagy az avalanches. és ilyen a múltkori roadmovie is. egyszerüen elhasználhatatlan. túlléptünk azon, hogy egyszerüen egy legyen a sok mix közül, vagy egy legyen akár a saját mixeim közül: kedvenc. furcsa is, hogy ezt ferivel mi válogattuk.
